Sugárözönben ​élünk

Description

Az ókori Egyiptom sok-sok csodálatos művészi alkotása között van egy dombormű, amelyen emberalak áll a Nap sugárzásában. Az ember ábrázolása szokásos: az egyiptomi felfogásnak megfelelően arca oldalnézetben, szeme elölről, vállai elölről láthatók. Megszokott, ezer és ezer példányban ránk maradt ábrázolási forma. A szokatlan a domborművön a Nap. A Nap sugarai - megannyi kis kéz - simogatóan nyúlnak le a Földre. Beszédes a kép: a földi élet a Napnak köszönheti létét. Ma, a tudomány nyelvén ezt úgy mondjuk, hogy energiaforrásaink (kivéve az atomenergiát, de erről majd később szólunk) a Nap energiáját adják vissza: a vízi erőmű azért működik, mert a Nap a vizet körforgásban tartja, olajunk és szenünk azért van, mert évmilliárdokkal ezelőtt már volt szerves élet a Földön, a növényeink csak akkor érnek be és hoznak termést, ha a Nap hő- és fénysugárzása eléri őket, mi magunk is elpusztulnánk a Nap éltető sugarai nélkül. Ehnaton fáraó - mert őt ábrázolja a kép még másképpen önthette szavakba a Nap mindent éltető erejét. A fáraó korának legnagyobb forradalmára volt. Szakított a régi istenekkel, kivonta magát a papok befolyása alól - új fővárost alapított, ahol a papságtól távol lehetett -, és egyetlen istenben hitt: a Napban. A fáraó megelőzte korát, el kellett buknia. Halála után visszaállították a régi rendet, Ehnatonnak és a Napistennek még az emlékét is el akarták törölni. A fáraó mégsem halt meg: emléke ma is él, és él felesége, Nofertiti, akinek képmása ezer és millió példányban van velünk; kőből, fémből, fából, műanyagból mintázták meg késői utódai. A királynő képmásával díszíthetjük lakásunkat, nyakékként, karkötőre akasztott függőként hordhatjuk magunknál. A Napisten kegyeltje velünk van mindenütt, mint a napsugár.