Társadalompoétika I - Retorika

Description

Az európai tudományosságban a 19. század végétől kibontakozott egy mértékadó irányzat, amely a históriai és a társadalomtudományi megismerés specifikumát a természettudományi szemlélettől elválasztva határozta meg. Egyetlen területen nem történt áttörés: a humaniórák diszciplínáit még ma is puszta szövegtudománynak tekintjük, amelyet mély szakadék választ el a társadalomtudományoktól. A Társadalompoétika megkísérli ezt a szakadékot áthidalni. A könyv azt demonstrálja, hogy a klasszikus humaniórák meghatározó módon képesek hozzájárulni a társadalom adekvát megismeréséhez. A könyv három kötete bemutatja a retorika, a nyelvészet és az irodalomtudomány legfontosabb alkotóinak teóriáit saját specifikus tárgyukról, s azt, hogy ezzel együtt milyen gondolatokat fogalmaztak meg a társadalom értelmezéstől áthatott reális valóságáról. A Társadalompoétika új társadalomelmélet lehetőségét körvonalazza. Első kötet: Retorika Második kötet: Nyelvészet Harmadik kötet: Irodalomelmélet Tartalom Bevezetés: A Társadalompoétika és a társadalmi valóság 1. Lépések egy alternatív társadalomszemlélet felé 2. A Társadalompoétika főbb gondolatai 3. Olvasási és értelmezési mód Bevezetés az első kötethez: Az élő retorika 1. A retorikátlanság kora 2. A retorika szellemének visszatérése 3. Egy új retorika kezdetei 4. Módszertani problémák Első rész: A társadalomismeret alapvonalai a klasszikus retorikában I. Arisztotelész: Beszédmódok és cselekvésmódok 1. Arisztotelész filozófiai retorikája 2. Meggyőzés és együttműködés 3. Az interaktív cselekvés természete 4. Mit tegyünk: megbeszélések és döntések 5. A cselekvő erény jelei: mások bemutatása 6. Normaszegések és a hibáztatás gyakorlata: a törvényszéki beszéd 7. Egy antik cselekvéselmélet: körülmények, okok, motívumok II. Arisztotelész: A pátosz, az ethosz és a logosz társadalmi státusa 1. Az elfogadott igazság kritériumai 2. Az érzelmek társadalmi jelentősége 3. Barátság és ellenségesség 4. Jellemek életkor és státus szerint 5. Az érveléselmélet alapjai és a példa bizonyító ereje 6. Az enthüméma, a gnóma és a toposz III. Marcus Tullius Cicero: A retorikai beszéd és cselekvés 1. A beszéd társadalmi szerepe 2. A retorika gyanúval illetése 3. Az együttműködés beszéde 4. A tettek modellje és a cselekvő személye 5. A cselekedetek struktúrája 6. A tettek mint kérdések és válaszok 7. A vitatott cselekedetek mércéje és értékelése IV. Marcus Tullius Cicero: Érvelés és társadalomformálás 1. A rendelkezések egyértelműsége és bizonytalansága 2. Tanácsadás és a jövő lehetőségei 3. Az érveink forrása és a retorikai bizonyítás 4. Cáfolás és érvénytelenítés 5. A stílus a társadalom 6. A res és a verba egysége 7. Megformált beszéd, megformált társadalom Exkurzus Homiletika a középkorban V. Dante és az itáliai humanisták: A humanizmus társadalomtana 1. Leleményesség és társadalmi valóság 2. Dante Alighieri: A költői cselekvés 3. Cristoforo Landino: Az orátor és a poéta feladata 4. Angelo Poliziano: Az interpretátor szerepe 5. Leonardo Bruni: Kontextus, egyediség, lelemény 6. Giovanni Pico: A tartalom mint érzelem 7. Caluccio Salutati: A költészet társadalomalakítása 8. Gianfrancesco Pico: A képzelet és az igaz tudás VI. Giambattista Vico: Szituatív valóság és az ingénium 1. Descartes bírálata 2. A történelem és társadalom retorikája 3. Lehetséges és valószínű társadalmi valóság 4. Az érvelés és a vita 5. Toposz és a dolgok egyedisége 6. Az ingenium (találékonyság) társadalmi szerepe VII. Friedrich Nietz­sche: Egy új retorika lehetősége 1. A nyelv eredendően retorikai természete 2. Az azonosságok szétesése 3. Trópusok és alakzatok 4. A cselekvés retorikája Második rész: Az újretorika és az autonóm társadalomtudomány VIII. Ernesto Grassi: Az újragondolt humanista tradíció 1. Az absztrakt racionalizmus problémái 2. A retorika: technika vagy elmélet 3. A retorika a tudományos tudás alapja 4. A metafora leleménylogikája 5. Ingénium a nyelvben és a munkában 6. A teremtő beszéd természete IX. Chaïm Perelman: Az érvelő társadalom 1. Út a pozitivizmustól a retorikához 2. A kartéziánus felfogás kritikája 3. A másik ember jelenléte 4. Érvelés és társadalmi praxis 5. A társadalmilag valóságos előállása 6. Ember és társadalom az érveinkben X. Kenneth Burke: Egy realista retorika lehetősége 1. A retorika mint társadalmi cselekvés 2. Egy realista retorika alapjai 3. A tárgymegnevezés pozitív fogalmai 4. A dialektikus kategóriák társadalomtana 5. Az ideológia és a morál végső terminusai XI. Kenneth Burke: Cselekedetek és identitások 1. A motívumok grammatikája 2. A valóság sokfélesége és a lényegkeresés egyoldalúsága 3. Az identifikáció mint a különbözőek egysége 4. A tulajdon(ság)ok identifikáló szerepe 5. A cselekvő identitás mint autonómia XII. Henry Johnstone: A retorika filozófiai alapjai és határai 1. A retorika nélkülözhetetlensége 2. A perfekt kommunikáció lehetetlensége 3. Ami nem retorika: az erőszak 4. Az erőszak retorikai tanulmányozása XIII. Henry Johnstone: A tudatosság és érvelés viszonya 1. Az érvelés lehetőség jellege 2. Elköteleződés és személyesség az érvelésben 3. A tudás és a tudatosság különbsége 4. A retorikai ék és híd 5. A tudatosság formálásának forrásai XIV. Paul Ricœur: A metafora mint megismerési mód 1. A metaforikus gondolkodás kezdetei: a szómetafora 2. A metaforikus mondat szemantikája 3. Metafora a szövegek és a diskurzusok szintjén 4. A diskurzus jellegzetességei 5. A metaforikus diskurzus megismerőképessége 6. Az életre keltő többetgondolás XV. Paul Ricœur: A metaforikus társadalmi valóság 1. Hasonlóságok és különbözőségek egysége 2. Az érzéki valóság és a verbalitás viszonya: a képiség kérdései 3. Lehet-e érzéki a tudomány 4. A kettős referenciájú társadalmi valóság XVI. Paul de Man: A retorikaalapú ismeretelmélet 1. A retorika státusa 2. A grammatika retorikai episztemológiája 3. A retorizált grammatika korlátai 4. A retoricitás gondolatalakzatai XVII. Paul de Man: A társadalmi általánosról 1. Az egyes és az általános lehetetlen viszonya 2. A geopolitikai séma magyarázó ereje 3. Az általános akarat előállásának iróniája 4. Cselekvő-megvalósuló közakarat Korollárium ­1. Kenneth Burke a Mein Kampf retorikájáról 1. Az elemzés elvei 2. Hitler gondolkodásmódja 3. Válság, bűn, bűnösök 4. Hit, ráció, egység Korollárium 2. A metaforikus politikai valóság 1. A politikai diskurzusról 2. Az abszolút politikai metafora 3. Metaforikus politikai valóságok 4. A politikai cselekvés metaforikus jellege 5. A metaforikus identitás 6. A politikai metafora mint manipulációs eszköz Korollárium 3. Carl Schmitt Politikai teológiája és az immanens társadalomtudomány 1. A retorika mint megismerési mód és az analógia 2. Az immanencia és a transzcendencia viszonya 3. Pszeudoszekuláris politika- és cselekvéselméletek 4. Immanens cselekvésértelmezések Irodalomjegyzék