Társadalompoétika III - Irodalomelmélet

Description

Az európai tudományosságban a 19. század végétől kibontakozott egy mértékadó irányzat, amely a históriai és a társadalomtudományi megismerés specifikumát a természettudományi szemlélettől elválasztva határozta meg. Egyetlen területen nem történt áttörés: a humaniórák diszciplínáit még ma is puszta szövegtudománynak tekintjük, amelyet mély szakadék választ el a társadalomtudományoktól. A Társadalompoétika megkísérli ezt a szakadékot áthidalni. A könyv azt demonstrálja, hogy a klasszikus humaniórák meghatározó módon képesek hozzájárulni a társadalom adekvát megismeréséhez. A könyv három kötete bemutatja a retorika, a nyelvészet és az irodalomtudomány legfontosabb alkotóinak teóriáit saját specifikus tárgyukról, s azt, hogy ezzel együtt milyen gondolatokat fogalmaztak meg a társadalom értelmezéstől áthatott reális valóságáról. A Társadalompoétika új társadalomelmélet lehetőségét körvonalazza. Első kötet: Retorika Második kötet: Nyelvészet Harmadik kötet: Irodalomelmélet Tartalom Bevezetés a harmadik kötethez Az irodalomelméletek és a társadalomtudományok 1. Az irodalomértelmezés társadalomtudományi lehetőségei 2. Paradigmák, iskolák, fejlődési fázisok 3. Kapcsolódások a társadalomtudományhoz Első rész: A formák és struktúrák I. Roman Jakobson: Nyelvészet és a formalista poétika 1. Az irodalomtudományi formalizmus eredete és eredetisége 2. A nyelvi kommunikáció funkciói 3. Poétikai funkció mint általános attitűd 4. A domináns elem szerepe 5. A költészeti referencia többértelműsége II. Roland ­Barthes: Strukturalizmuson belül és kívül 1. A társadalmi elkötelezettség nyelvi alapja 2. Politikai beszédmódok: választás és elköteleződés 3. Strukturalizmus és aktivitás 4. Mű helyett szöveg III. Roland ­Barthes: A plurális valóság plurális írása és értelmezése 1. Ami írható, és ami olvasható 2. A konnotáció bejelentkezése 3. A lépésről lépésre módszer 4. Az értelmezés kódjai IV. Jacques Derrida: A struktúra dekonstrukciója és az írásfordulat 1. A logocentrizmus és a struktúra decentrálása 2. Az írásfordulat jelentősége 3. A jelenlét nyitott tere és a delinearizált idő 4. Logocentrizmus a differencia fénytörésében V. Jacques Derrida: Textualitás és az irodalom 1. A dekonstrukciós tettek valósága 2. A szöveg, amely önmagát írja 3. Az irodalom paradigmatikus jellege 4. A szöveg négy tulajdonsága és az elmélet dekonstruálása VI. Jacques Derrida: A dekonstrukciós humán tudomány lehetősége 1. A textuális társadalmi valóság 2. Dekonstruált valóság 3. Játék és barkácsolás 4. A társadalmi általános Második rész: Olvasáselméletek VII. Robert Jauss: Az alkotások befogadói értelmezése 1. A klasszikus irodalomtudomány válsága 2. Recepcióelmélet és hatáselmélet 3. Az objektivitásprobléma 4. Az esemény: múlt és jelen viszonya 6. Élvezet és gondolkodás 5. Az irodalom társadalomformáló funkciója VIII. Wolfgang Iser: Az interaktív olvasás 1. A mű dialogikus értelmezésének lehetősége 2. A konstitutív hiány 3. A mű szövege mint kommunikációs tényező 4. A kommunikatív olvasó IX. Wolfgang Iser: A fiktív valóság realitása 1. Az irodalom antropológiai felfogása 2. A fikcionális tevékenység: szelekció és kombináció 3. A rejtett és a megmutatkozó: a „mintha”-lét 4. A fikció mint ködkép és modalitás 5. A fikció mint tételezés és világalkotás X. Wolfgang Iser: Értelmezéstípusok 1. A hermeneutika státusa 2. Szövegek önreflektáló értelmezése 3. A történeti valóság hermeneutikája 4. A rejtőzködő kettős valóság feltárása 5. Az ember és a kultúra rekurzív értelmezése XI. Eric Donald Hirsch: Jelentés és jelentőség 1. A szerző száműzésének problémái 2. Érvek a szerző eljelentéktelenítése ellen 3. A jelentésfelfogás revíziója: a példázás 4. A jelentőség jelentősége XII. Stanly Fish: Az értelmező közösség teóriája 1. A belülről történő értelmezés 2. „Soha nem vagyunk nem-helyzetben” 3. Azonosítás és jelentésadás 4. Az értelmező közösség két típusa Harmadik rész: Posztmarxista nézőpontok XIII. Lukács György: A művészet lét- és visszatükrözés-elmélete 1. A marxizmus és Lukács György 2. A művészet társadalomontológiája 3. Az irodalom mint visszatükrözés 4. Az egyes, különös, általános 5. Az író és a költő politikai elkötelezettsége XIV. Lucien Goldmann: A műalkotások eredete 1. Az irodalom szociológiai szemlélete 2. Az irodalomvizsgálat metodológiája 3. Világszemlélet, lehetséges tudat, környezet 4. A tragikus világlátás: Pascal és Racine 5. Objektív magyarázat vagy beleérző értelmezés XV. Theodor Adorno: A társadalom megismerésének nehézségei 1. Az empirikus és az elméleti megismerés divergálása 2. A domináló empirikus kutatások kritikája 3. Az adekvát társadalomértelmezés alapjai 4. Empirikus kutatás és a társadalomelmélet közelítése 5. A kutató és vizsgálati tárgyának viszonya XVI. Theodor Adorno: A társadalom és az irodalom kapcsolata 1. Társadalom az irodalomban 2. A művészet metaszintű valóságának megértése 3. Az élmény és az elmélet megismerési értéke 4. A kultúripar működése és hatása XVII. Raymond Williams: A kulturális materializmus 1. Az angliai marxizmus specifikumai 2. Társadalmi változás – fogalmi változás 3. Eszmény, mű, életmód 4. A kultúraértelmezés komplexitása és az életérzés 5. A szelektív tradíció kultúrája 6. Tömegtársadalom és tömegkultúra XVIII. Alan Sinfield: Kultúra, politika, irodalom 1. A kulturális materializmus kialakulása 2. Szakadár olvasás 3. A költészet politikuma 4. A megosztottság politikája és kultúrája Negyedik rész: Materialitás és medialitás XIX. Friedrich Kittler: Technikai médiumok és a verbalitás 1. Az újrahallható hang: a fonográf 2. A látvány rögzítése: a fotográfia 3. A mozgó realitás képi valósága: a film 4. A távolbalátás varázslata: a televízió 5. Minden médiumok médiuma: a számítógép 6. A technikai médiumok értelmezéselmélete 7. A verbalitás új státusa XX. Hans Ulrich Gumbrecht: Az irodalomtudomány átalakulása 1. Az irodalomelmélet halk búcsúja 2. A mű mint hangulat és a hangulatok olvasása 3. Közel kerülni a dolgokhoz és jelen lenni az írásban 4. Kockázatot vállalni a valóság komplex szemléletéért XXI. Hans Ulrich Gumbrecht: Egy új episztemológia felé 1. Jelenlét kontra jelentés 2. A taktilitás (tapintás) jelentősége 3. Tágas jelen és kitágult tér 4. Az e világi transzcendencia 5. Az átélés ereje XXII. Hans Ulrich Gumbrecht: Az újragondolt valóság 1. Az erőszak természete 2. Halálos játékok 3. A társadalommérnöki gondolkodás 4. Kommunikáció és jelenlét XXIII. Jerome McGann: Metafilológia és a szöveg új teste 1. A szöveg státusának változása 2. Az idealista és a materialista szövegfelfogás 3. Imaginatív írás és az információhordozó szöveg 4. Elektronikus szöveg a hipertext vonzásában Korollárium ­1. Fogarasi György: A terror(izmus) esztétikuma és teatralitása 1. A terrorizmus értelmezési lehetőségei 2. A terror irodalomtudományi vizsgálata 3. A „fenséges” terror 4. A terrorizmus teatralitása 5. A partizán mint előkép Korollárium ­2. Hites Sándor: Gazdaságtan az irodalomtudomány fénytörésében 1. Az ökonómia kétes egzaktsága 2. A gazdaságtan irodalomtudományi kritikái 3. Fiktív és valóságos a gazdaságtanban 4. A Hitel példája 5. A gazdasági-pénzügyi válság előrejelzése Korollárium ­3. Gyáni Gábor: A történeti valóság megismerésének esélyei 1. Tény és fikció a történetírásban 2. A történetírás mint jelentésadás 3. A számok és a statisztikai adatok bizonyító ereje 4. A történeti idő és a narratív történelem Irodalomjegyzék A szerzőről