Fejlődéslélektan

Description

Ez a tankönyv a gyerekek lelki fejlődésére vonatkozó legkorszerűbb ismereteket fogja át a fogamzástól a csecsemő- és kisgyermekkoron át, az iskolás- és a serdülőkoron keresztül a felnőttkorig. Bemutatja a gyerekek fejlődésének legfőbb elméleti megközelítéseit, a téma legfontosabb kutatási eredményeit, és kitér a lehetséges gyakorlati alkalmazásokra is (például a bölcsődei gondozás, olvasástanulás nehézségeinek leküzdése). A szerzők megkísérlik megvilágítani, hogyan hatnak egymásra a felnőtt emberré válás évei folyamán az egyedfejlődés biológiai, viselkedéses és társas vonatkozásai. A könyv sajátossága, hogy a biológiai és mikrokörnyezeti tényezők mellett nagy hangsúlyt helyez a tágabb társadalmi és kulturális háttérre is, amely jelentősen befolyásolja, milyen embert nevel az újszülöttből a környezet. A könyvet magyarul először 1997-ben adtuk közre. Jelen kiadás a 2001-ben megjelent, legújabb kutatási adatokat és felfrissített bibliográfiát tartalmazó átdolgozás alapján készült. Fejlődéslélektan Rövid tartaíom T arcai om A SERDÜLŐKOR PSZICHOLÓGIAI FEJLEMÉNYEI GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉS KUTATÓI IRÁNYULTSÁG KÖZÉPPONTBAN A KULTÚRA KÖZÉPPONTBAN A BIOLÓGIA KÖZÉPPONTBAN A TERÜLETEK DINAMIKUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A NEGYEDIK KIADÁS ÚJ ELEMEI MEGJEGYZÉS A TANÁROK SZÁMÁRA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A KEZDETEK A MODERN FEJLŐDÉSLÉLEKTAN A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN KÖZPONTI KÉRDÉSEI A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN TUDOMÁNYA EZ A KÖNYV ÉS A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A KEZDETEK Egy új tudományág születése A MODERN FEJLŐDÉSLÉLEKTAN A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN KÖZPONTI KÉRDÉSEI Folyamatosság Egyediek-e az emberi fejlődés alapelvei? Folyamatos-e az egyéni fejlődés? Vannak-e a fejlődésnek „kritikus" és „szenzitív” periódusai? A fejlődés forrásai Egyéni különbségek A tudományosság kritériumai Adatgyűjtési módszerek Önbeszámolók Természetes megfigyelések Kísérleti módszerek Klinikai interjúk Kutatási tervek Hosszmetszeti kutatás Keresztmetszeti kutatás Mikrogenetikus módszerek A kutatási tervek és az adatgyűjtési módszerek előnyei és hátrányai Az elmélet szerepe A biológiai érési megközelítés A környezeti tanulási megközelítés A konstruktivista megközelítés A kulturális megközelítés EZ A KÖNYV ÉS A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK GENOTÍPUS ÉS FENOTÍPUS MUTÁCIÓK ÉS ÖRÖKLŐDŐ RENDELLENESSÉGEK BIOLÓGIA ÉS KULTÚRA ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK IVAROS SZAPORODÁS ÉS GENETIKAI ÁTÖRÖKÍTÉS Mitózis: a sejtmásolás folyamata Meiózis: a változatosság forrása 2.1. Ikrek A nem meghatározása: példa a változatosságra GENOTÍPUS ÉS FENOTÍPUS A genetikai öröklődés törvényei Nemhez kötött genetikai hatások A gének, az élőlény és a környezet A gén-környezet kölcsönhatások kutatása Válaszövezet Kanalizáció Az emberi viselkedés genetikai vonatkozásainak vizsgálata A genetikai hatások erősségének becslése rokonkutatásokkal Sarlósejtes vérszegénység: példa a gén-környezet kölcsönhatásra Gyakoribb öröklődő rendellenességek Down-kór: kromoszómahiba Nemhez kötött kromoszomális rendellenességek Fenilketonúria: egy kezelhető genetikai kór BIOLÓGIA ÉS KULTÚRA Szerzett tulajdonságok Koevolúció ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK azonban gyakran halálhoz vagy betegségekhez vezethetnek. GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A MÉHEN BELÜLI FEJLŐDÉS SZAKASZAI A MÉHEN BELÜL FEJLŐDŐ SZERVEZET A MÉHEN BELÜLI FEJLŐDÉS ÁTTEKINTÉSE SZÜLETÉS: AZ ELSŐ BIO-SZOCIO-PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET AZ ÚJSZÜLÖTT ÁLLAPOTA A SZÜLŐ-GYEREK KAPCSOLAT KEZDETE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A MÉHEN BELÜLI FEJLŐDÉS SZAKASZAI A csíraszakasz Az élet első sejtjei Új formák megjelenése Beágyazódás Az embrionális szakasz A táplálék és a védelem forrásai Az embrió növekedése Az embrió mozgásának kezdete A magzati szakasz Magzati aktivitás A magzati aktivitás funkciói A MÉHEN BELÜL FEJLŐDŐ SZERVEZET A magzat érzékelési képességei A mozgás érzékelése Látás Hallás Magzati tanulás Az anya állapota és a méhen belüli fejlődés Az anyai attitűdök és a pszichológiai stressz hatásai A táplálkozás hatása a méhen belüli fejlődésre Teratogének: a születési károsodások környezeti forrásai Gyógyszerek, drogok Fertőzések és egyéb körülmények Néhány anyai betegség és állapot, amely hatással lehet a méhen belüli fejlődésre A teratogén hatások alapjai A MÉHEN BELÜLI FEJLŐDÉS ÁTTEKINTÉSE SZÜLETÉS: AZ ELSŐ BIO-SZOCIO-PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET A vajúdás szakaszai A szülés kulturálisan eltérő változatai Szülés az Egyesült Államokban A szülési fájdalom és kezelése Orvosi beavatkozások a szülés során AZ ÚJSZÜLÖTT ÁLLAPOTA Az újszülött életképességének felmérése Fizikai állapot Viselkedéses állapot Problémák és komplikációk Koraszülés Kis születési súly Fejlődési következmények A SZÜLŐ-GYEREK KAPCSOLAT KEZDETE A csecsemő külseje A társas környezet elvárásai ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK AZ AGY FEJLŐDÉSE A LEGKORÁBBI KÉPESSÉGEK ALKALMAZKODÁS A TÁRSAS VILÁGHOZ A FEJLŐDÉS MECHANIZMUSAI A FEJLŐDÉS FÜGGETLEN SZÁLAINAK INTEGRÁCIÓJA A SZÜLETÉS UTÁNI ELSŐ BIO-SZOCIO-PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET AZ ELSŐ KÉT ÉS FÉL HÓNAP ÖSSZEGZÉSE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK Idegsejtek és hálózataik A központi idegrendszer és az agy Érzékelési folyamatok Hallás Látás Szaglás és ízlelés Tapintás, hőmérséklet és testhelyzet Válaszfoly amatok Reflexek Érzelmek Temperamentum ALKALMAZKODÁS A TÁRSAS VILÁGHOZ Az alvás Az etetés 4.1, Alvási szokások A sírás A FEJLŐDÉS MECHANIZMUSAI A táplálkozás fejlődése A biológiai érési megközelítés A reflexek és az agy A környezeti tanulási megközelítés Klasszikus kondicionálás Operáns kondicionálás A konstruktivista megközelítés: Piaget A fejlődés piaget-i elmélete A szenzomotoros időszak és alszakaszai Piaget elmélete a társas környezetről A kulturális megközelítés A FEJLŐDÉS FÜGGETLEN SZÁLAINAK INTEGRÁCIÓJA A SZÜLETÉS UTÁNI ELSŐ BIO-SZOCIO-PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET A szociális mosoly megjelenése A szociális mosoly biológiai alkotóelemei A szociális mosoly és a szociális visszacsatolás AZ ELSŐ KÉT ÉS FÉL HÓNAP ÖSSZEGZÉSE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK BIOLÓGIAI VÁLTOZÁSOK AZ ÉSZLELÉS ÉS A MOZGÁS FEJLŐDÉSE KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK ÚJ KAPCSOLAT A TÁRSAS VILÁGGAL EGY ÚJ BIO-SZOCIO-PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK Méret és alak Izomzat és csontozat Nemi különbségek a növekedés ütemében Az agy Helyváltoztatás KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK Piaget konstruktivista magyarázata A szenzomotoros fejlődés Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció Okos csecsemők? Piaget elméletének kritikái A nem látható tárgyak problémája Babamatematika Az okság korai ismerete Okos csecsemők: a bizonyítékok áttekintése Kategorizáció: a fajták ismerete Az emlékezet fejlődése Felidézés és óvatosság: a fejlődési folytonosság hiánya? Az emlékezés és az osztályozás változása Emlékezet, kategorizáció és az óvatosság kialakulása A bizonytalanság szerepe az óvatosságban Az érzelmi kapcsolatok új formája A kommunikáció jellegének változása Szociális referencia A nyelvi megértés és a beszéd kezdete EGY ÚJ BIO-SZOCIO- PSZICHOLÓGIAI ÁTMENET ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK BIOLÓGIAI ÉRÉS AZ ÉSZLELÉS ÉS A MOZGÁS ÖSSZEHANGOLÁSA A GONDOLKODÁS ÚJ MÓDJA A GYEREK ÉS GONDOZÓI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE AZ ÚJ ÉNKÉP A CSECSEMŐKOR VÉGE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK BIOLÓGIAI ÉRÉS AZ ÉSZLELÉS ÉS A MOZGÁS ÖSSZEHANGOLÁSA Helyváltoztatás Kézügyesség Szobatisztaság A GONDOLKODÁS ÚJ MÓDJA Az utolsó szenzomotoros alszakaszok 5. alszakasz: harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hónap) 6. útszakasz: reprezentációk (18-24 hónap) A tárgyállandóság elsajátítása Problémamegoldás Játék Utánzás A kategorizációs képesség fejlődése A képek mint reprezentációk felfogása A szavak, a gondolatok és a cselekedetek viszonyának megváltozása A GYEREK ÉS GONDOZÓI KÖZÖTTI KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSE A kötődés magyarázatai Sigmund Freud drive-redukciós magyarázata Erik Erikson pszichoszociális magyarázata John Bowlby etológiái magyarázata Állatkísérletekből származó bizonyítékok A kötődés mintázatai A kötődési minták változatainak okai A kötődés fejlődésének menete AZ ÚJ ÉNKÉP Önfelismerés A cselekvő én A normák megértése A másodlagos érzelmek kialakulása A CSECSEMŐKOR VÉGE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A SZÜLŐ-GYEREK SZEPARÁCIÓ HATÁSAI SEBEZHETŐSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG FELÉPÜLÉS NÉLKÜLÖZÉS UTÁN A CSECSEMŐKOR ELSŐBBSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A CSECSEMŐK FEJLŐDÉSÉNEK OPTIMÁLIS FELTÉTELEI A kompetens 3 éves jellemzői A SZÜLŐ-GYEREK SZEPARÁCIÓ HATÁSAI Ideiglenes elválás a szülőktől Huzamos elválás a szülőktől Árvaházi gyerekek Jól felszerelt nevelőotthonokban gondozott gyerekek Elszigetelt gyerekek SEBEZHETŐSÉG ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG A család jellemzői A közösség jellemzői A gyerek jellemzői A későbbi körülmények hatása FELÉPÜLÉS NÉLKÜLÖZÉS UTÁN Újra Harlow majmai Felépülés elszigeteltség után Emberekre vonatkoztatható következtetések A CSECSEMŐKOR ELSŐBBSÉGÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA Kötődés Kognitív fejlődés A korlátozott előrej elezhetőség kompromisszuma ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A NYELV ELŐTTI KOMMUNIKÁCIÓ A NYELVI FEJLŐDÉS REJTÉLYE A NYELV NÉGY ALRENDSZERE A NYELVELSAJÁTÍTÁST MAGYARÁZÓ ELMÉLETEK A NYELVELSAJÁTÍTÁS ALAPVETŐ ALKOTÓELEMEI NYELV ÉS GONDOLKODÁS A NYELVELSAJÁTÍTÁS ALAPVETŐ REJTÉLYEINEK ISMÉTELT ÁTTEKINTÉSE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A NYELV ELŐTTI KOMMUNIKÁCIÓ A nyelvtan problémája Hangok Szavak A szavak mint közvetítők A legkorábbi szókincs A jelentés többértelműsége A szókincs változó szerkezete Mondatokat képviselnek-e a korai szavak? Mondatok Növekvő komplexitás A nyelv használata Társalgási aktusok Társalgási szabályok A hallgató figyelembevétele 8.1. A metafora A NYELVELSAJÁTÍTÁST MAGYARÁZÓ ELMÉLETEK Tanuláselméleti magyarázat Klasszikus és operáns kondicionálás Utánzás Nativista magyarázat Interakcionalista magyarázat A megismerés hangsúlyozása A társas interakció hangsúlyozása A NYELVELSAJÁTÍTÁS A nyelv biológiai előfeltételei Kizárólag az emberi fajra jellemző-e a nyelv? Biológiai hátterű fogyatékosságban szenvedő gyerekek A nyelvi fejlődés környezete Hogyan járul hozzá az interakció a nyelvelsajátításhoz? Milyen szerepe van a tanításnak? NYELV ÉS GONDOLKODÁS A környezeti tanulási megközelítés A piaget-i interakcionalista megközelítés A nativista megközelítés A kulturális megközelítés A NYELVELSAJÁTÍTÁS ALAPVETŐ REJTÉLYEINEK ISMÉTELT ÁTTEKINTÉSE KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A KISGYEREKEK GONDOLKODÁSÁNAK VIZSGÁLATA PIAGET-T KÖVETŐEN A RAJZOLÁS FEJLŐDÉSE: ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK AZ ALTERNATÍV MEGKÖZELÍTÉSEK ÖSSZEEGYEZTETÉSE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK PIAGET ELMÉLETE A KISGYEREKKORI ÉRTELMI FEJLŐDÉSRŐL' Egocentrizmus A téri nézőpontváltás hiánya Egocentrikus beszéd Nehézségek mások vélekedésének megértésében A látszat és a valóság megkülönböztetésének nehézsége Prekauzális következtetések A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai: műveletek előtti szakasz A téri nézőpontra vonatkozó nem egocentrikus érvelés Mások vélekedéseinek megértése Látszat és valóság megkülönböztetése Hatékony oksági érvelés 9.1, A kisgyermek mint tanú A kisgyerekkori fejlődés posztpiaget-iánus magyarázatai A kognitív fejlődés neopiaget-iánus elméletei Az információfeldolgozási megközelítés A környezeti tanulási megközelítés: a tapasztalat mennyisége A kisgyerekkori értelmi fejlődés biológiai magyarázatai Az agy növekedése Mentális modulok Alapterületek és szerveződési elvek A kultúra és a kisgyerekkori értelmi fejlődés A kontextusok mentális reprezentációi A forgatókönyvek funkciói A kulturális kontextus és a fejlődés egyenetlensége A kulturális megközelítés értékelése A RAJZOLÁS FEJLŐDÉSE: ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK A rajzolási képesség fejlődési szakaszai A gyerekrajz információfeldolgozási magyarázata A gyerekrajz mint mentális modul A gyerekrajz fejlődésének kulturális megközelítése AZ ALTERNATÍV MEGKÖZELÍTÉSEK ÖSSZEEGYEZTETÉSE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A TÁRSAS ÉS A SZEMÉLYES AZONOSSÁGTUDAT MEGSZERZÉSE AZ ÖNSZABÁLYOZÁS KÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE AGRESSZIÓ ÉS PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉS AZ ÉRZELMEK FEJLŐDÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA A GYEREK MINT EGYÉN HELYE A TÁRSAS CSOPORTBAN ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A TÁRSAS ÉS A SZEMÉLYES AZONOSSÁGTUDAT MEGSZERZÉSE Nemi identitás A pszichodinamikus elképzelés: azonosulás differenciáció és affiliáció által A szociális tanulás elmélete: azonosulás megfigyeléssel és utánzással Kognitív megközelítés: az identitásképzés mint fogalmi fejlődés Összetett megközelítés: a társadalmi nemi sémák elmélete A nemi szerepek ismerete és az azoknak megfelelő viselkedés Milyen mértékben módosítható a nemi identitás kialakulásának folyamata? Etnikai és faji identitás Személyes identitás AZ ÖNSZABÁLYOZÁS KÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A jó és a rossz tanulása Önkontroll Internalizáció AGRESSZIÓ ÉS PROSZOCIÁLIS VISELKEDÉS Az agresszió fejlődése Mi okozza az agressziót? Az evolúciós érv Az agresszió jutalmazása Utánzás Az agresszív viselkedés egyéni különbségei Az emberi agresszió kordában tartása Evolúciós elméletek Frusztáció és a katarzis Büntetés A nem agresszív viselkedések jutalmazása Kognitív tréning A proszociális viselkedés fejlődése Evolúciós magyarázatok Empátia A proszociális viselkedés fejlődésének megnyilvánulásai A proszociális viselkedés előmozdítása AZ ÉRZELMEK FEJLŐDÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA Mások érzelmeinek megértése A saját érzelmek szabályozása Az érzelmek helyes kinyilvánításának elsajátítása Az érzelmek szabályozása és a társas képességek A GYEREK MINT EGYÉN HELYE A TÁRSAS CSOPORTBAN ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A CSALÁD MINT A FEJLŐDÉS KÖZEGE A MÉDIA KÖZVETÍTŐ SZEREPE A CSALÁD ÉS A KÖZÖSSÉG KÖZÖTT A KISGYEREK A KÖZÖSSÉGBEN AZ ISKOLÁSKOR KÜSZÖBÉN ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A CSALÁD MINT A FEJLŐDÉS KÖZEGE A családszerkezet és szocializáció kultúrközi vizsgálata Családszerkezetek és nevelési stílusok Észak-Amerikában Szocializációs minták egyszülős családban A szegénység hatása a gyermeknevelésre A nagycsalád és a szociális háló í 1.2. Bántalmazás és elhanyagolás A MÉDIA KÖZVETÍTŐ SZEREPE A CSALÁD ÉS A KÖZÖSSÉG KÖZÖTT A történelem leckéi A korai olvasmányélmények formája A korai olvasmányok megfelelő tartalma A televízió: szelíd bébiszitter vagy veszélyes betolakodó? Mi az, ami valódi? A televíziós szerkesztési stílus problémája A televíziós tartalom problémái Családi hatások Interaktív média A nappali gondoskodás különféle formái Otthoni gyermekfelügyelet Családi gyermekfelügyelet Bölcsőde A bölcsőde hatása a fejlődésre Intellektuális hatások A társas fejlődésre gyakorolt hatás Óvoda Az óvodák és a szegénység elleni harc Milyen változásokat hozott a „Fej fej mellett" program? A jövő kompenzációs óvodai programjai AZ ISKOLÁSKOR KÜSZÖBÉN ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A NÖVEKVŐ SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG KIHÍVÁSA BIOLÓGIAI FEJLŐDÉS MINŐSÉGILEG ÚJ GONDOLKODÁS? MI IDÉZI ELŐ A VÁLTOZÁST A GONDOLKODÁSBAN? AZ ISKOLÁSKORI KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK ÚJRAÉRTÉKELÉSE ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A NÖVEKVŐ SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG KIHÍVÁSA 12.1. Útkeresés hazafelé BIOLÓGIAI FEJLŐDÉS A gének és a környezet szerepe a növekedésben Motoros fejlődés Az agy fejlődése MINŐSÉGILEG ÚJ GONDOLKODÁS? Változás a cselekvések logikájában Konzerváció Univerzális-e a konzerváció elsajátítása? MI IDÉZI ELŐ A VÁLTOZÁST A GONDOLKODÁSBAN? Az emlékezet szerepe az iskoláskori megismerésben Az emlékezeti folyamatok kapacitásának és sebességének növekedése Tudásalap Emlékezeti stratégiák Metamemória Az emlékezet fejlődésének és a logikai szakaszoknak az összehangolása A kognitív fejlődés mint a stratégiák fejlődése A különböző stratégiát alkalmazó gyerekeknél bejósolható helyes válaszok aránya Egyéb kognitív közvetítő folyamatok Figyelem Tervezés Metakogníció A nyelv és az osztályozás fejlődése AZ ISKOLÁSKORI KOGNITÍV VÁLTOZÁSOK ÚJRAÉRTÉKELÉSE KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK AZ ISKOLAI KÖRNYEZET ÍRÁSBELISÉG ÉS ISKOLA A MODERN IDŐKBEN AZ ISKOLAI OKTATÁS KOGNITÍV HATÁSAI ISKOLAI ALKALMASSÁG AZ ISKOLÁN KÍVÜL ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK AZ ISKOLAI KÖRNYEZET ÍRÁSBELISÉG ÉS ISKOLA A MODERN IDŐKBEN Az iskolai készségek elsajátítása Olvasástanulás Matematikatanulás A tanítás sajátos nyelve Az általánosan elterjedt osztálytermi elrendezés A tanítás alternatív formái AZ ISKOLAI OKTATÁS KOGNITÍV HATÁSAI Beiskolázás Az oktatás hatásainak kultúrközi kutatása Logikai gondolkodás Emlékezet Metakognitív készségek Az iskolázottság másodgenerációs hatása? Áttekintés ISKOLAI ALKALMASSÁG Az intelligencia mérésének eredete Binet és Simon hagyatéka A mentális kortól az IQ-ig Az intelligencia természete: általános vagy specifikus? A csoportok közötti különbségek és az öröklés-környezet kérdés Az IQ és a tesztelés logikája Az iskolai sikerek személyes és társas akadályai Specifikus tanulási nehézségek Motiváció a tanulásra Eltérések az otthoni és az iskolai kultúra között Tanulás idegen nyelven Különböző diákpopulációk sikeres kezelése AZ ISKOLÁN KÍVÜL ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A JÁTÉKOK ÉS A CSOPORT SZABÁLYOZÁSA SZOCIÁLIS SZABÁLYOK, GONDOLKODÁS ÉS VISELKEDÉS A GYERMEKEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT VÁLTOZÁSA AZ ÚJ ÉNKÉP ISKOLÁSKOR: ÚJRAÉRTELMEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A JÁTÉKOK ÉS A CSOPORT SZABÁLYOZÁSA Játékok és szabályok A játékok és az élet SZOCIÁLIS SZABÁLYOK, GONDOLKODÁS ÉS VISELKEDÉS Játékszabályok és az autoritás forrásai; Piaget elmélete Piaget szociális fejlődési elméletének alternatívái 14.1. JHús játékok^ lányos játékok Több szakasz megkülönböztetése A lányok és a fiúk különböző komplexitású játékokkal töltött idejének százalékos megoszlása A pozitív erkölcsi gondolkodás szakaszai A szociális szabályok fejlődése különféle területeken A következtetésől a viselkedésig 6 és 10 évesek pozitív erkölcsi gondolkodása A GYERMEKEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK Kortárskapcsolatok és társas rangsor A szociometriái helyzetet befolyásoló függő tényezők A fiúk és a lányok kapcsolata Társak versengése és együttműködése Szabály ismeret: milyen körülmények között szabad egy kisiskolásnak egy másik neművel érintkeznie? Barátság: a kapcsolat speciális formája A barátságok kialakulását befolyásoló tényezők Mit csinálnak együtt a barátok? Barátság és társas kompetencia A nézőpontátvétel és a barátság fejlődési szintjei közti kapcsolat Selmán szerint A szülők hatása a gyerekek kortárskapcsolataira A kortárskapcsolatok jelentősége a gyerek fejlődésében A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT VÁLTOZÁSA Különböző képességek elérésének átlagos életkora négy kulturális csoporthoz tartozó anyák elvárásai szerint ÚJ ÉNKÉP Az én változó fogalma Önértékelés Az önértékelés alapjai ISKOLÁSKOR: ÚJRAÉRTELMEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS A SERDÜLŐKOR ELMÉLETEI A PUBERTÁS A TÁRSAS ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE A BIO-SZOCIÁLIS ÉRTELMEZÉSI KERET ÉS A SERDÜLŐKORI FEJLŐDÉS ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A SERDÜLŐKOR ELMÉLETEI Történeti előzmények A serdülőkor modern bio-szociális megközelítése Arnold Gesell Sigmund Freud Evolúciós és etológiái megközelítések A PUBERTÁS A növekedés felgyorsulása Szexuális fejlődés A pubertás kezdete A nemi érés hatása a fejlődésre A pubertás pszichológiai hatásai A korai és a késői érés következményei A TÁRSAS ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE Új kapcsolat a kortársakkal Barátság A barátság különböző típusainak előfordulási gyakorisága az általános iskolában (%) Klikkek és bandák Bandák közötti különbségek az átlagos pontszámokban A konformitás társas követelménye ! lő.2, Serdülőkori kockázatvállalás és társas deviancia A kortárs csoport szerveződése és a szexuális kapcsolatok kialakulása Szexuális aktivitás A forgatókönyvszerű szex 15.3. A serdülőkori szexuális viselkedés hagyományos kikuju forgatókönyve A szexuális tevékenység motívumai Változó szülő-gyerek kapcsolatok A serdülő-szülő konfliktus tartalma és mélysége A szülői befolyás fennmaradása A munka A BIO-SZOCIÁLIS ÉRTELMEZÉSI KERET ÉS A SERDÜLŐKORI FEJLŐDÉS ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A SERDÜLŐK GONDOLKODÁSÁVAL FOGLALKOZÓ KUTATÁSOK A SERDÜLŐK GONDOLKODÁSA A TÁRSADALMI RENDRŐL A SELF INTEGRÁCIÓJA ÁTMENET A FELNŐTTKORBA ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK A SERDÜLŐK GONDOLKODÁSÁVAL FOGLALKOZÓ KUTATÁSOK Formális műveletek Érvelés változók manipulálásával Érvelés logikai szükségszerűség alapján Fejlődési különbségek a formális műveletek használatában A serdülők gondolkodásának alternatív megközelítései Neopiaget-iánus megközelítések Információfeldolgozási elméletek A kulturális megközelítés A SERDÜLŐK GONDOLKODÁSA A TÁRSADALMI RENDRŐL Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás Kohlberg erkölcsi érvelésre vonatkozó elmélete Kohlberg serdülőkori erkölcsi érvelésre vonatkozó elméletének értékelése Vannak-e nemi különbségek az erkölcsi gondolkodásban? A Heinz-dilemmára adott válaszok a körülíró kérdések tesztje alapján Kulturális változatok az erkölcsi gondolkodásban Az erkölcsi gondolkodás és az erkölcsös viselkedés viszonya A politikáról való gondolkodás és a politikában való részvétel Törvények Társadalmi kontroll Politikai idealizmus és közösségi részvétel A SELF INTEGRÁCIÓJA Az önmeghatározás változása A serdülők önértékelése Az identitáskrízis megoldása Az identitásképzéshez vezető út A család és a barátok szerepe az identitásképzésben Nemi különbségek az identitásképzésben A négy identitásszinten lévő diákok százalékos megoszlása a hivatásválasztás területén, életkori csoportok szerint A nemi identitás kialakulása Heteroszexuális identitásképzés Nem heteroszexuális identitásképzés A nem heteroszexuális identitásképzés állomásai A kisebbségi csoportok és az identitásképzés Nem vizsgált etnikai identitás Az etnikai identitás kialakulásának egyes szakaszaira használt címkék a különböző kutatók szerint Az etnikai identitás keresése Az etnikai identitás elérése Kultúrközi változatok az identitásképzésre ÁTMENET A FELNŐTTKORBA 16.2. Átmeneti rítusok Serdülőkor a modern társadalmakban Előre tekintve ÖSSZEFOGLALÁS KULCSFOGALMAK GONDOLKODTATÓ KÉRDÉSEK ELMÉLET ÉS GYAKORLAT VISZONYA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ESZKÖZKÉSZLET AZ ESZKÖZKÉSZLET HASZNÁLATA A MINDENNAPOKBAN Szakxir-jezesek r.i árgynr;_:tető