Orvosi pszichológia tankönyv

Description

EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS ÉLETMÓD......Page 241 PROTEKTÍV TÉNYEZŐK:......Page 242 Összefoglalás......Page 24 Kérdések......Page 37 Összefoglalás......Page 38 III.1.1.1. Tudat, tudatállapotok, tudományos megközelítések......Page 39 III.1.1.4. NREM alvás és tudat......Page 47 Ellenőrző kérdések......Page 58 Összefoglalás......Page 59 A figyelmi folyamatok szerepe......Page 60 A vérátfolyásos vizsgálatok és a hipnózis......Page 62 Valóban módosítja-e a hipnózis a perceptuális élményt?......Page 63 Fokozható-e a hipnábilitás?......Page 66 III.3. Gondolkodás és intelligencia......Page 79 A világ dolgairól alkotott érzékszervi benyomásaink rendszerezése által egy belső reprezentációs rendszert alakítunk ki, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az események bekövetkezését bejósoljuk. Fogalmaink segítségével a dolgokat lényegi tulajdonságaik alapján csoportosítjuk, így csökkentve mentális reprezentációnkban a komplexitást. Gondolkodásunk a világ belső leképezésén végzett logikai és egyéb manipulációkból áll. Konkrét fogalmaink rendszerét belőlük alkotott absztrakt fogalmaink tovább távolítják a közvetlen tapasztalat szintjétől hierarchikus fogalmi rendszert képezve. Szigorú logikai szabályokon kívül gondolkodásunkat annak tartalmával összefüggő tényezők is erősen befolyásolják.......Page 80 Jobb félteke......Page 88 Az értelem mérésének első úttörője Sir Francis Galton (1822-1911), brit tudós, polihisztor.......Page 89 Átfogó, mindenki által elfogadott definíció megszületésére ma már a korábbiaknál is kisebb az esély. Egyrészt a meghatározások közti különbségek hátterében döntően az emberi elméről vallott különböző felfogások állnak, tehát az elméletalkotók közti különbség mély elméleti elköteleződésekben gyökerezik. (Sternberg, 1990). Másrészt az intelligencia fogalmát egyre inkább tágítják, és kezdik a mentális képességek körén kívül is használni. Így például egyes szerzők gyakorlati, mozgási, szociális vagy épp érzelmi képességekre is használják az intelligencia kifejezést. Mások éppen ezért úgy gondolják, az intelligencia szó jelentése már annyira megfoghatatlanná vált, hogy a tudományos diskurzusból teljes egészében száműzni kellene, meghagyva a laikus közvéleménynek és a médiának.......Page 95 III.3.2.5. Az intelligencia és az IQ-tesztek jelentősége......Page 98 III.3.2.7. Általános intelligencia vagy speciális képességek? A g faktor kérdése......Page 103 III.3.2.9. Nemi különbségek......Page 108 III.3.2.11. Az emberiség egyre intelligensebb? A Flynn-hatás......Page 112 A világ dolgairól alkotott érzékszervi benyomásaink rendszerezése által egy belső reprezentációs rendszert alakítunk ki, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy az események bekövetkezését bejósoljuk. Fogalmaink segítségével a dolgokat lényegi tulajdonságaik alapján csoportosítjuk, így csökkentve mentális reprezentációnkban a komplexitást. Gondolkodásunk a világ belső leképezésén végzett logikai és egyéb manipulációkból áll. Konkrét fogalmaink rendszerét belőlük alkotott absztrakt fogalmaink tovább távolítják a közvetlen tapasztalat szintjétől hierarchikus fogalmi rendszert képezve. Szigorú logikai szabályokon kívül gondolkodásunkat annak tartalmával összefüggő tényezők is erősen befolyásolják.......Page 119 Ellenőrző kérdések......Page 120 Egy ember- kísérlet szomorú eredménye......Page 147 III.5.1. Az agresszió megjelenési formái......Page 148 Az agresszió büntetésének problémája......Page 164 III.5.3.3.5. Az agresszivitás mint személyiségvonás......Page 166 A főbb agresszióelméletek összefoglalását ld. a III/8. táblázatban.......Page 167 Elméleti kiindulás......Page 168 III.5.4.2. Agresszió és mentális zavarok......Page 169 Összefoglalás......Page 176 IV.1.1. Az idő a gyógyításban......Page 178 3.1. Mahler, Kernberg és korai személyiségfejlődés......Page 191 Kommunikációs hálózatok Pszichológiai Immunrendszer PNI rendszer......Page 204 Bizonytalan kötődés A C (IWM)......Page 205 A gyermekkorban jelentkező pszichoszomatizációs folyamatok mind a tünetképzés, mind a háttértörténések szintjén, jelentősen különböznek a felnőttek esetében tapasztalható szomatizációs jelenségektől. Ennek alapvetö oka a gyermeki test és lélek folyamatos és gyors fejlődési változása, valamint a gyermek sajátos gyermeki státusa.......Page 215 A fenti vizsgálatok az iskolai teljesítményzavarok, a DSM kritérium szerinti magatartási zavarok formájában jelentkező problémák fokozódását mutatják. Ezek megjelenési formája, ill. másodlagosan ráépülő tüneteivel az orvosi ellátásban számolni kell.......Page 216 A fejlődést, különösen az első öt évben, majd a serdülés idején, a gyors, összetett és jelentős minőségi változások jellemzik.Többségük életre szólóan meghatározó szereppel rendelkezik.......Page 222 Ellenőrző kérdések:......Page 231 Mérei F. – Binét Ágnes: Gyermeklélektan (1975. 1999.) Gondolat Kiadó......Page 232 IV.3.1. A serdülőkori identitás pszichológiai értelmezése......Page 233 VISELKEDÉS......Page 243 Ártalomkerülés......Page 286 Összefoglalás......Page 296 VI.1. Az egyetemi stresszorok......Page 297 VI.2. Az orvoslás mint életmód......Page 299 VI.4. Az orvosi házasságok......Page 300 VI.5. Az orvostanhallgatók és orvosok pszichológiai problémái......Page 301 VI.6. Kiégési (burnout) szindróma......Page 302 Ellenőrző kérdések......Page 306 Az orvos beteg kapcsolat......Page 309 VII.4. A szenvedés és az orvos-beteg kapcsolat......Page 321 VII.5. A betegtájékoztatás......Page 322 A non-compliance magyarázatai......Page 326 VII.8. Az orvosi döntés és az orvos–beteg kapcsolat......Page 328 VII.9. Az orvos-beteg kapcsolat szereplélektani szemszögből......Page 331 VII.10. Az orvos – beteg kapcsolat a plurális gyógyítás világában......Page 332 Szkizofrén pszichózisok......Page 382 Súlyos......Page 383 2002 (N: 12 600)......Page 384 Teljes populáció......Page 385 VIII.10.4. Öngyilkossági magatartás......Page 387 VIII.10.5. A kezeletlen szorongás, depresszió következményei......Page 388 Az alkohol a leggyakrabban használt függőséget okozó szer a világon. Az alkohol abúzus aránya átlagosan 1,7%, a férfiak esetében 2,8%, a nők esetében 0,5%. A betegségek okozta terhekről készült WHO áttekintés szerint az összes halálozás 1,5%-a tulajdonítható alkoholnak, és a munkaképesség csökkenés 3,5%-a. (Murray,Lopez,1996)......Page 389 Ma a világon minden harmadik ember dohányzik, a dohányzás évente mintegy 3 millió halálesetért felelelős. A mentális megbetegedésekben szenvedők közül átlagosan kétszer többen dohányoznak, mint a mentálisan egészségesek között. (WHO, 2001)......Page 390 Stresszorok......Page 407 Magatartás és pszichotherápiás beavatkozások......Page 408 IX.11. Az immunkondícionálás jelensége......Page 439 Kopp Mária......Page 444 Autoimmun kórképek Borderline személyiségzavar, szuicidum......Page 469 X.3.4. Autoimmun betegségek......Page 476 X.5.1.2. Centrális hatások szerepe......Page 512 Túry Ferenc......Page 520 X.5.2.1. Az IBS-ben szenvedők személyisége......Page 521 X.5.2.3. Az életminőség IBS-ben......Page 524 X.5.2.4. Stress és IBS......Page 525 X.5.2.5. Szexuális abusus IBS-ben......Page 526 X.5.2.6. Pszichoterápia az IBS kezelésében......Page 527 X.7.2.7. A pszichoszomatikus tényezők jelentősége irritabilis bél szindrómában......Page 528 Ajánlott olvasmány......Page 532 A nőgyógyászati problémák közvetve vagy közvetlenül a nő termékenységével függnek össze, melyek mélyén evolúciósan adaptív stratégiák és mechanizmusok ismerhetők fel. A pszichoszociális tényezők neurális és endokrin közvetítő mechanizmusokon keresztül befolyásolják a reprodukciós működéseket. A biomedikális szemlélet nem számol ezekkel a folyamatokkal, s ez jelentősen lerontja minden téren a medikális módszerek hatékonyságát. A biomedikális szemlélet egy jelenséget vizsgálva mindig csak a közvetlen okát, de nem az értelmét tárja fel a jelenségeknek. A funkcionális meddőség, a spontán abortusz és koraszülés, ill. a terhességi hányás a közvetlen biológiai okokból nem érthető meg, és sikeresen nem kezelhető. A hatékony terápia szükségessé teszi a biomedikális eredmények és az evolúciósan orientált magatartástudományi szemlélet integrálását.......Page 533 Kalóriabevitel és fokozott fizikai aktivitás......Page 534 X.6.2. Terápiás megközelítés......Page 537 X.6.3. Stressz és reprodukciós funkciók......Page 538 Mechanizmus......Page 540 X.6.4. A spontán vetélés és koraszülés problémája......Page 541 Terápia......Page 543 X.6.6. Kapcsolati zavar és reprodukciós funkciók......Page 545 ......Page 549 X.9.4. AZ INTÉZMÉNYES OKTATÁS – NEVELÉS PSZICHÉS ÁRTALMAI......Page 573 Ajánlott irodalom......Page 583 XI. fejezet......Page 584 XI.2.1. A normál gyász......Page 591 Kontrolllált szakasz......Page 594 Tudatosulás......Page 595 Átdolgozás......Page 597 XI.2.3. A komplikált gyász......Page 598 I/A. Krónikus gyász......Page 599 III. Torzult gyász......Page 600 XII.6.2.1. A klasszikus kondicionáláson alapuló módszerek......Page 614 XII.6.2.2. Operáns kondicionáláson alapuló módszerek......Page 615 Önkontrolll módszerek......Page 616 XII.6.2.3. Kognitív terápiák......Page 617 Krízis-állapotok.......Page 633 Szendi Gábor......Page 637 Mindezek alapján megállapítható, hogy az edukáció és az önsegítés hasznos kiegészítője lehet a különböző kezelési programoknak. Enyhe tünetekkel rendelkező betegek költségesebb kezelése előtt érdemes megfontolni alkalmazásukat.......Page 643 XIII.1. Emberi tevékenység és teljesitmény......Page 656 Kérem, ismételje meg most mindezt a jobb karjával is, feszítse meg a jobb felkar izmait… és ahogy kezdi ellazítani, figyelje meg a feszítés oldódásának folyamatát… Feszítse meg még egyszer… és lazítsa el… Jól van.......Page 702 Meghatározások......Page 708 Irodalomjegyzék......Page 720