Azték krónika

Description

A mexikói aztékok történelmére vonatkozó ismereteink nagy része három, egymással sok rokon vonást mutató, XVI. századi spanyol krónikából származik. Közülük a legnagyobb gonddal és a legszínesebb stílusban megírt történeti forrás Juan de Tovar műve, amely most teljes terjedelmében jelenik meg magyarul. A 'mexikói Ciceró"-ként is emlegetett jezsuita páter azték kódexek alapján és művelt, előkelő indiánok segítségével írta meg a történeti irodalomban alapvető forrásként használt, elbeszélésként egyszerre drámai és lebilincselő kéziratát, amelyben az aztékok történelmét mondja el mitikus őshazájuk elhagyásától a spanyol hódításig. Elbeszéli a viszontagságos honfoglalást, a kalandos és véres birodalomalapítást, behatóan ismerteti hitvilágukat és emberáldozattal tisztelt isteneiket. Eleven képet ad ünnepeikről, szertartásaikról, papjaik életéről és a Gergely-naptárnál pontosabb azték naptárról. Tovar bőven merített a szóbeli hagyományból is, bizonyságképpen a cselekmény fordulópontjain a főhősök dialógusába vált át az elbeszélés, amitől csak plasztikusabbá válik ez a nagyvonalú, minden felesleges részlettől megszabadított, lényegre törő mű. Az új-spanyolországi indiánok eredetéről szóló beszámoló, amely a saját történeteik nyomán készült Értekezés azokról a rítusokról és szertartásokról, amelyeket ezek az új-spanyolországbeli indiánok pogányságuk idején gyakoroltak, valamint isteneikről, akiknek hódoltak I. FEJEZET II. FEJEZET A Tezcatlipocának nevezett nagy bálványról és arról, hogy miként ülték meg ünnepét III. FEJEZET amelyben Tezcatlipoca bálvány templomáról általánosságban, részleteiben pedig a szertartásokról, valamint a méltóságok és papok rendjéről esik szó IV. FEJEZET Quetzalcoatl bálványról, a cholultecák istenéről, akik ennek az országnak híres kereskedői voltak FÜGGELÉK UTÓSZÓ A Mexicák Az elődök Juan de Tovar élete és művei Ősforrás vagy kivonat? Krónika és történelem IRODALOM A RAJZOK FORRÁSAI A KÉPEK FORRÁSAI JEGYZETEK