A német lovagrend alkonya

Description

A 14. és a 15. század fordulójára esett az a társadalomformáló politikai "csatározás", amely a pápai Róma, valamint a római egyházszervezethez tartozó, de a kereszteshadjáratokból kimaradó "peremvidék" (Lengyelország, Magyarország és az északi államok) között zajlott, s amelynek nyomán Európa kitágult: a térség már nem csak az ún. nyugati keresztény világot jelentette. Európa a középkor folyamán elsősorban azt a területet foglalta magába, ahol a 11. század végén meghirdetett keresztesháborúk visszhangra találtak. A keresztesháborúk tehát egy politikailag szétszabdalt, de egyházszervezetében közös világnak a nagyszabású politikai eszközei voltak; ezek a háborúk teremtették meg egy tágabb Európa horizontját, keretükben és hatásukra szerveződött meg a német lovagrend önálló állama is. Az évszázados "küldetéses" harcoknak az utolsó keresztes erőd, Akkon eleste (1291.) vetett véget, ám a Szentföld továbbra is felhasználta a szent háborúk kínálta fegyvert: a pogányok megtérítése, az eretnekek visszahódítása lett az új cél - vagyis a szakadár bizánci és keleti szláv keresztények, a balkáni bogumil eretnekek és a Baltikum pogány népei. ; Az új célnak megfelelően a német lovagrend a porosz pogányság megtérítésére és a szomszédos keresztény lengyelek védelmében érkezett a Baltikumba. Szándékukat egyaránt a keresztény hit védelme és terjesztése, önálló államiságuk megtartása-kiterjesztése jellemezte. Éppen terjeszkedő politikájuk következtében kerültek konfliktusba a környező lengyel fejedelemségekkel, később pedig az egyre erősödő lengyel állammal. Ezek az összeütközések vezettek el az utolsó összecsapáshoz, a nevezetes "grünwaldi csatához", amely 1410 júliusában a lovagrend vereségével zárult. Ezzel a csatavesztéssel indult el az a folyamat, amely végképp megtörte a lovagrendi állam dinamikus fejlődését a lengyelek fokozatos térnyerése mellett, és a rendi állam megszűnéséhez vezetett. ; A tanulmány bemutatja a középkor Európájának politikai erővonalait és érdekszövetségeit; ilyen háttérrel ismerteti a lengyel állam kialakulásának történeti folyamatát, viszonyát Litvániához, valamint a német lovagrend eszmeiségének fejlődését a küldetéstől az önálló lovagállam megalakításáig. A munka legrészletesebb fejezete magát a Grünwald melletti "nagy háborút" elemzi: bemutatja a résztvevők indítékait és vallási köntösbe burkolt egyértelmű politikai céljait; forrásokra támaszkodva elemzi a nagy összecsapást megelőző diplomáciai lépéseket; külön fejezetben írja le magát az ütközetet; és végül összegzi a csata folyamányaként kialakult további, kisebb háborúkat. A zárófejezet a csata következményeit értékeli, amelyben első helyen a német lovagrend sikersorozatának lezárulását és a vereségre következő hatalmi és gazdasági krízis kezdetét említi. ; A "nagy háború" nem csupán Lengyelország történelméhez kapcsolódik: sorsdöntő volt a német lovagrend és Európa történelmében is; olyan változások elindítója lett, amely Közép- és Kelet-Európa sorsát alapvetően határozta meg a későbbiekben. A tájékoztató-kitekintő ajánlójegyzékkel kiegészített, illusztrált kötetet minden, a középkori történelem iránt érdeklődő olvasó haszonnal forgathatja. Mintaoldalak: http://pics.coldline.hu/pics/2267311-20160705-C45Mzp.jpg http://pics.coldline.hu/pics/2267312-20160705-vnshj5.jpg http://pics.coldline.hu/pics/2267313-20160705-oU3K0r.jpg http://pics.coldline.hu/pics/2267314-20160705-SL1pZg.jpg http://pics.coldline.hu/pics/2267315-20160705-3BwYqW.jpg http://pics.coldline.hu/pics/2267316-20160705-sqNWPj.jpg 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38(1) 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131