A jogi gondolkodás paradigmái [= The Paradigms of Legal Thinking]

Description

B/5 Hardback A jogbölcseleti munkásságáról ismert szerző közel két évtizede csiszolódó előadás-sorozata úgy vezet be a jogban történő okfejtés világába, hogy egyszersmind a személyes felelősségvállalás és személytelen mintakövetés lehetőségeit, korlátait és buktatóit is végigkíséri az emberi gondolkodás történetében s egyes jogi kultúrákban. A gondolkodásban követett minták álarca mögött ténylegesen lezajló folyamatokat kutatja fogalmi-logikai biztonságkeresésünkben s bizonytalanságaink megtermékenyítő vállalásában egyaránt. A tény, fogalom, logika, gondolkodás emberi konstrukciójában, a jelentésadás gyakorlatában megbúvó meghatározásokat keresve bukkan előfeltevéseinkben a hagyományra, hallgatólagos megállapodásainkban pedig mögöttes világképünkre s erkölcsi alapállásunkra. A kommunikáció társadalomalkotó jelentőségét felismerve létünket, intézményesedéseinket önszabályozó folyamatként jellemzi. A jog is össztársadalmi vállalkozás: müvében teljes személyiségünkkel veszünk részt, de sorsáért is közös felelősséggel tartozunk. 1. Előzetes megfontolások 7 2. A gondolkodás módszertani irányai 21 2.1. A jogfejlődés példája 21 2.1.1. Klasszikus görög antikvitás [21]; 2.1.2. Római jogfejlődés [29]: 2.1.2.1. A dikaion időszaka [29]; 2.1.2.2. Prétori jog [37]; 2.1.2.3. JUSZTINIÁNUSZÍ kodifikáció [43]; 2.1.3. Felvilágosult abszolutizmus [48]; 2.1.4. A Code civil kodifikációs eszménye [54]; 2.1.5. Fordulat a gondolkodásmódban [59] 2.2. A geometria példája 2.2.1. EUKUDESZÍ geometria [61]; 2.2.2. BOLYAI és LOBACSEVSZKIJ kihívása [64]; 2.2.3. Az EINSTEINÍ forradalom [69] 2.3. A gondolkodás példája 70 2.3.1. Autonómia [72]: 2.3.1.1. Újszövetségi okfejtés [72]; 2.3.1.2. CICERO tanúsága [84]; 2.3.1.3. SZENT ÁGOSTON [85]; 2.3.1.4. A Talmud tanulsága [88]; 2.3.1.5. Keleti kereszténység [94]; 2.3.1.6. Modern „irracionalizmusok" [96]; 2.3.1.7. Fogalmi kalodákon túl [101]; 2.3.1.8. Gondolkodási minták, jogi minták [108] 2.3.2. Heteronómia [129]: 2.3.2.1. AQUINÓI SZENT TAMÁS [129] 2.3.2.2. GROTIUS [133] 2.3.2.3. LEIBNIZ [135]; 2.3.3. A gondolkodás fejlődésének dilemmája [138] 3. A történelemfilozófia tudományelméleti problematikája 157 4. A gondolkodás paradigmái 168 4.1. A paradigmák paradigmája 168 4.1.1. Megállapodásszerűség [168]; 4.1.2. Kulturális függőség [171]; 4.1.3. A paradigma természete [175] 4.2. „Tény", „fogalom", „logika", „gondolkodás" alapfogalmai 182 4.2.1. Paradigmaváltás szüksége [182]; 4.2.2. Az objektivizmus és szubjektivizmus hamis alternativája [188]; 4.2.3. Mi a tény? [189]; 4.2.4. Mi a fogalom? [207] 4.3. A normafelfogás dilemmái 220 5. Kérdőjelek a jelentésben 227 5.1. Jelentéselméletek 228 5.1.1. Lexikalitás [228]; 5.1.2. Kontextualitá s [241]; 5.1.3. Hermeneutik a [254]; 5.1.4. Nyitott szerkezetűség [269]; 5.1.5. Dekonstrukcionizmus [273] 5.2. Jelentések közösségi tudása 281 5.2.1. Nyelvi aktus [282]; 5.2.2.Társadalmi intézményesedés [285] 5.3. Autopoietikus rendszerválasz 289 6. A jogi gondolkodás paradigmái 297 6.1. A jog természete [297] 6.1.1. Folyamatszerűség [303]; 6.1.2.Többeleműség [304]; 6.1.3. Aktusszerűség [309] 6.2. A jogi gondolkodás természete [310] 7. Záró gondolatok [315] FÜGGELÉK ‘A racionális jogszemlélet eredendő ambivalenciája’ [2000] 316–329 / ‘A jog és rendszerszerű megközelítésének történetisége’ [1975] 331–342 / ‘Leibniz és a jogi rendszerképzés kérdése’ [1973] 343–358 / ‘A relevancia kiválasztó szerepe’ [1989] 359–362 / ‘Az intézmény mint rendszer’ [1991] 363–386 / ‘A jog belső szerkezete’ [2002] 387–397 / ‘Ismereteink korlátozottsága és nyelvünk határozatlansága’ [1989] 398–407 / ‘Vajon tételezések rendszeréből áll-e a jog?’ [1984] 408–417 / ‘Autopoiesis és a jog bírói újratermelése’ [1987] 418–430 / ‘Jogtechnika és jogdogmatika’ [2002] 431–449 / ‘Paradigmaváltás a jogi gondolkodásban’ [2003] 450–466 / ‘Célok és eszközök a jogban’ [2003] 467–479